A tánc ősidők óta az emberiség életének, mindennapjainak, rituáléinak fontos része. Egy olyan nonverbális nyelv, mely lehetőséget ad az áhítatra, az imára, az önkifejezésre és az önmegismerésre, a szórakozásra, az egymással és a magasabb rendű energiával való kapcsolódásra.
A Szakrális Körtánc hagyománya Bernard és Gabriella Wosien által azzal a céllal teremtődött, hogy mélyebb megértést, elfogadást és gyógyulást hozzon a körben táncolók számára.
A körtáncmozgalom azonban ősi hagyományokhoz nyúl vissza. Abba az időbe, amikor az emberek tánccal köszöntötték a napfelkeltét és így kérték esőt is, táncoltak az életnek és az elmúlásnak örömére és szomorúságára egyaránt.
Táncunk nem a közönségnek szól. Ez a körtánc-meditáció a maguknak táncolóknak szól. Akik az útjukon szeretnének több ismeretre, önbizalomra, megértésre szert tenni. Olyanoknak szól, akiknek jelen életükben szükségük lehet egy támogató befogadó körre, akikkel szavak nélkül is érzik, egymást.
Foglalkozásainkon egyszerű jelenlétünkkel támogatjuk egymást a nehezebb, kihívást jelentő folyamatokban, örülünk egymás örömének, a bennünk élő fénnyel tiszteljük meg a földi lét polaritásának misztériumait, vagy élvezzük a mindennapi nyüzsiből kiragadó ritmusok ismeretlen-ismerős mozdulatait.
Szeretem ezeket a táncokat, melyek ma már szerte a világban szavak nélkül teremtenek egységet, elfogadó és szerető légkört. A természettel, közösséggel, testtel és az Élet különböző ritmusaival, lüktetésével, elemeivel való kapcsolatunk szakralitására és egyszerű örömére emlékeztetik lelkünket. És szeretnélek megismertetni ezzel a csodával Téged, aki nyitott szíveddel belépsz tánckörünkbe!
